Ervin Kibédi

Óbudai sváb családból származott. A budapesti Baross utca 62. szám alatti, a pannonhalmi bencések által vezetett humántagozatos gimnáziumban érettségizett, 1943-ban. A Zeneakadémián szerzett magánénekesi diplomát, 1949-ben, de operaénekesként sohasem működött. 1950–51-ben a Magyar Rádiónál dolgozott. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához került, majd 1957-től a Vidám Színpad művésze volt. Elsősorban komikus szerepekben volt népszerű, amihez lomha mozgása és sajátos szem- és arcjátéka is hozzájárult. Szemhéja mindig félig csukva volt, s ez adott neki valamilyen örökös szkeptikus karaktert. Slágerének refrénje szállóigeként: Én nem hiszem, hogy normális vagyok. Népszerű volt a Hacsek és Sajó Hacsek szerepében. Partnere éveken át Hlatky László volt. Felesége Sztankay Ágnes, Sztankay István nővére volt. Wikipedia